FÖLDRAJZI JELLEMZŐK

Magyarország Közép-Európában, az északi szélesség 45 fok 48' és 48 fok 35', illetve a keleti hosszúság 16 fok 05' valamint 22 fok 58' között helyezkedik el. Az ország kétharmada síkság, a többi dimbes-dombos vidék, és mindössze a terület 2%-a fekszik 400 méternél magasabban. A hegycsúcsok közül csak a Kékestető haladja meg az 1000 métert. A legjelentősebb folyók a Duna és a Tisza, a legnagyobb tó az 596 km2 vízfelületű Balaton. A Kárpát-medence, és ezen belül Magyarország éghajlata alapvetően szárazföldi; a födrajzi viszonyok következtében az éghajlati hatások, időjárási frontok némileg megenyhülve érkeznek ide, ezért az ország területe igen alkalmas mezőgazdasági művelésre. Természeti kincsekben szegény az ország és ezek kiaknázása sem megfelelő: még mindig vannak jelentős fel nem tárt tarta lé kok, főként gyógy- és termálvizekből. 1989. október 23-án az ország államformája ismét köztársaság lett, és ez az esemény szerves része az 1989-90-es években lezajlott társadalmi, politikai átalakulásnak, amelynek során Magyarország demokratikus, kapitalista berendezkedésű országgá vált. Ennek a folyamatnak fontos állomásai Magyarország csatlakozása a NATO-hoz (1999. március 12-én), az uniós csatla ko zá si szerződés aláírása Athénban (2003. április 16-án), valamint teljes jogú tagként való felvétele az Európai Unióba 2004. május 1-én.